2013. október 8., kedd

Orbán törékeny szobra

Ebben az egész szobordöntésben az a baj, hogy gagyi. Gagyi volt a szobor (hungarocell, no hiszen!), gagyi a rendezvény élén az übergagyi Dopemannel. Nem az vele a baj, hogy baszdmegezik, hanem az, hogy hitvány, gyengusz, tré az, amit csinál, nincs benne szellem, nincs igazi szufla és kurázsi, csak a kocsmai szintű jól megasztmondta csávóskodás. Az meg milyen dolog, hogy a szobrot előre meglazították, hogy biztosan leessen a feje. Bezzeg ezt a hungarocellnél nem sokkal tömörebb matériából készült Orbán-hatalmat képtelenek meglazítani. Mert gyengék. Még annál az előre befűrészelt bábunál is gyengébbek.

Ezért volt gagyi és ezért nem válhatott még szimbolikusan sem Orbán-buktatássá az önindulat-gerjesztő setesutaság.

2013. szeptember 29., vasárnap

Vereckei emlékmű, Feszty-panoráma: szexuális szimbólumok

Az alábbi cikket eredetileg a számtalan téves Arvisura-értelmezést is tartalmazó blognak küldtem el, ahol ez az írás megjelent: Feszty-panoráma Munkácson – csészealj alakú Arvisura-emlékhely - ám írásomat „szakszerűtlenségre” hivatkozva elutasították, holott a minden tudományos alapot nélkülöző állításokat éppen hogy ők fogalmazták meg, míg én a védikus irodalom ellenőrizhető tényeire hivatkozva igyekeztem helyére tenni a dolgot. Szerencsére egy másik fórum örömest leközölte (köszönet érte), de azért itt is közzéteszem, hátha kevesen olvassák a Vipera News nevű webhelyet és ott cikkemet: Nem UFÓk: nemiszervek - emlékmű Vereckén és Feszty-panoráma Munkácson

Genitáliák a kárpáti tájban

Megrökönyödéssel és felháborodással olvastam az Arvisura-blog alapvetően téves állításait arról, hogy a kárpátaljai verckei emlékmű rakéta-formája és a munkácsi Feszty-panoráma csészealj-alakja azt bizonyítaná, e földrajzi pontokon valaha csillaghajók szálltak volna le. Ez hajmeresztő fantazmagória és semmi köze az eredeti védikus Arvisura-szimbolikához. Aki valaha is foglalkozott az Ayurvédával és az Arvisurával (mint én teszem évtizedek óta), az pontosan tudja, hogy az ék-forma fallikus szimbólum, a kör és ellipszis-alak pedig a vulva jelképe a keleti ábrázolásokban. Illetve, tágabb értelemben: a férfiúi és a női mivolt megtestesítői.

Ezen túlmenően a szimbólumokat mindig összefüggéseikben és történetiségükben kell vizsgálni, így a kárpáti tájban megjelenő jelképek sem vonatkoztathatók el a tényleges historikus kontextustól. Ha az Arvisura-blog szerzője ismerné a magyar honfoglalásnak az Anonimus Gestáját időben megelőző keleti értelmezését, talán nem ragadtatná magát ilyen tévedésekre. A védikus irodalomban több helyen is behatolásnak nevezik a nomád népek betörését egy-egy földrajzilag zártabb helyre – ez a szó pedig ugyanaz, amellyel a hímtagnak a vulvába való behatolását illetik. A magyar honfoglalásnak coitusként való értelmezése egyértelműen kiolvasható például az ősi Atharva Védához 1096-ban csatolt középkori függelékből – ebben az ismeretlen szerző a Kárpát-medencébe való behatolást, illetve a szűzi kárpáti tájnak a lovas férfiak előtt való megnyílását-kitárulkozását egy nemi aktus szavaival írja le.

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Vereckénél szimbolikus deflorációt végrehajtó honfoglalók a Latorca völgyében ereszkedtek alá, akkor aligha lehet kétségünk afelől, hogy a hágón már korábban felállított ék-alakú jelnek a folyó lentebbi szakaszánál, Munkácsnál miért éppen kör-forma a megfelelő társa. Ráadásul – a lenti képen is jól látható – : a kör közepén rés, luk, nyílás található. Ennek a nyílásnak az átmérője centire megegyezik a vereckei emlékmű csúcsának – mint a hímtag makkjának – a legnagyobb szélességével, így épp beleillik.

vereckeiarvisura-feszty-korkep


Rakéta és cseszealj Kárpátalján? Dehogy! Fallosz és vulva!

Egymásba illenek

És akinek még mindig lennének kételyei: a honfoglalási monumentum 7 tömbből áll: a hetes a védikus tanításban a férfi ősprincípium szimbóluma. A munkácsi körnek pedig 8 tartópillére van, a nyolcas szám, kell-e mondanom, a női ősprincípium jelképe minden keleti kultúrában.

A kárpátaljai emlékmű-tervezők tehát példás pontossággal tesznek eleget az ősi hagyományoknak, a szexuális jelképek felavatói pedig méltó módon adóznak kegyelettel a magyar história nagyszerűségé előtt. Mosolyogjon hát reájuk és fényeskedjen nekik az örök Arvisura!

2013. szeptember 16., hétfő

Nagyon röviden Kárpátaljáról

Ma megkértek, hogy Kárpátalja és a keresőoptimalizálás viszonyáról írjak 3 mondatot egy honlapra. Ez sikeredett:

A mai Ukrajna legkisebb területi és közigazgatási egységét képező Kárpátalján az internet térhódítása - főleg a szolgáltat magas árfekvése miatt - eléggé megkésve indult, és a webes megjelenés lehetőségeinek kihasználtsága a mai napig nem mondható megfelelőnek. Különösen igaz ez a kárpátaljai magyarság viszonylatában: vannak működő internetes hírportálok és szervezeti-intézményi illetve üzleti honlapok, de személyes weboldalak, blogok még kis számban fordulnak elő. A keresőoptimalizálás adta lehetőségek alig ismertek az itt élő magyarok körében - a seo-bánya még meg sem nyílt. 

2013. szeptember 15., vasárnap

Freeblog, plágium-per

Most, hogy megszűnt a Freeblog, félek, rosszabbak lettek az esélyem a Balla D. Károllyal szemben indított plágiumperemben. Ugyan az ott publikált (és BDK által szemérmetlenül eltulajdonított, még regényébe is beépített) szövegek egynémelyikét átmentettem ide, de épp azokat a szép régi líra vallomásokat már nem sikerült megnyitnom. Az öcsémmel közös Joepardy-kutatásunk anyaga szerencsére még épp kimenthető volt, így ezt az eredeti közlés dátumával alább betűztem. De félek, ez nem elégséges bizonyíték, mert egykönnyen kideríthető, hogy visszadátumozott utóközlésről van szó - az eredeti viszont nem elérhető. Fene egye meg, hogy még a Freeblog befuccsolása is a más tollaival ékeskedő BDK kezére játszik. Nem elég nekem, hogy pszichioáterként nem tudok megélni (no jó, ha kevesebbet piálnék, ez talán nem lenne gond), de még a szellemi értékeim feletti tulajdonjogomat sem tudom bizonyítani. Megette a fészkes fekete fene a plágiumot és Balla D. Károlyt egyaránt. De főleg engem, hogy idő előtt publikáltam a munkánkat. Ám ki gondolta, hogy a nagy kárpáti poéta lopik?